Liszt helyett túró, így lesz isteni a farsangi fánk

A vízkereszttől, azaz január 6-tól, hamvazószerdáig tartó időszak – ami mozgó ünnep, és idén február 17-re esik – a vigadozás, mulatozás, evés-ivás, bálozás, karneválozás ideje, amit viszont majd a 40 napig tartó böjt követ. A bálok és jelmezes karneválok, a busójárás a mohácsiak hagyományos farsangi, télűző-tavaszváró utcai felvonulása idén ugyan elmaradnak, de otthon, családi körben nyugodtan főzhetünk, süthetünk jókat. Ezt a diétás fánkot pedig még akkor is elkészíthetjük, ha szeretnénk egy kicsit jobban odafigyelni a vonalainkra.

A busójárás a mohácsiak hagyományos farsangi, télűző-tavaszváró népszokása Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség.

Túrós farsangi fánk

Hozzávalók:

250 g túró
100 g zabpehelyliszt
2 db tojás
10 g stevia vagy eritrit
5 g sütőpor
olaj a sütéshez
cukormentes lekvár vagy bármilyen szósz a kész fánkokhoz
reszelt citrom héja
néhány csepp rumaroma

ELKÉSZÍTÉS:

A tojást és a túrót keverd össze, majd öntsd hozzá az édesítőszert és a sütőport, alaposan keverd el, és csak ezt követően add hozzá a zabpehelylisztet. Végül nincs más dolgod, mint egyforma méretűre formázni a kis fánkjaidat, majd bő olajban szépen kisütni őket. Cukormentes lekvárral vagy pudinggal is isteni.

A magyar túrónak nincs párja

A magyar rögös túrót sokan szuperélelmiszerként is emlegetik, hiszen rendkívül egészséges és szerencsére számtalan isteni étel alapanyaga. Miközben alacsony a kalória- és zsírtartalma (tíz dekagrammjában mindössze 147 kcal és 7 gramm zsír található), fehérjetartalma magas (14-18 gramm).

Ha szeretnél egészségesen étkezni, jó ha mindig tartasz otthon egy-egy zacskóval a hűtőben, hiszen nem véletlenül lett a sportolók körében is rendkívül kedvelt élelmiszer. Vitamintartalma és ásványi anyag tartalma is figyelemre méltó. A B-vitaminok közül a legjelentősebb mennyiségben B12-vitamint tartalmaz, amely a fehérjék és a szénhidrátok anyagcseréjében, illetve a vörösvértestek képződésében játszik fontos szerepet, gazdag továbbá B1- és B2-vitaminban, de vasat, káliumot, kalciumot, cinket, foszfort és mangánt is tartalmaz.

Miért eszünk farsangkor fánkot?

A téli ünnepkör ezen isteni desszertjéhez több hiedelem is kapcsolódik. Régen mágikus erőt tulajdonítottak ennek a finomságnak, úgy tartották, ha a böjti időszak előtt fánkot sütnek és fogyasztanak, akkor a tavaszi vihar nem viszi le a házuk tetejét.

Ráadásul több száz éve a háztűznézés időszaka is éppen farsangra esett, amikor is a kérőket a lányos háznál fánkkal kínálták. A babona szerint, ha egy fiatal lány megfelezte a fánkot az érkező fiúval, az egyet jelentett azzal, hogy viszonozza szerelmét. Ehhez kapcsolódik egyébként a szalagos fánk legendája is, mivel a fánk közepén körbefutó szalag a jegygyűrűt jelképezi. Szokás volt a fánkba pénzérmét is rejteni, aminek megtalálója váratlan gazdagságot remélhetett a következő esztendőre.

A klasszikus szalagos farsangi fánk Fotó: Magyar Turisztikai Ügynökség.

Hogy lett a farsang Magyarországon is ünnep?

Állítólag Magyarországon Mátyás király idejében lett híres a farsangi mulatság az álarcokkal, és a fánk is; amikor is felesége, Beatrix, az itáliai karneválok révén kedvelte meg ezt az ünnepet, és hozta „divatba” nálunk is ezt a desszertet. S hogy később ez az édes tészta hogyan lett a mulatságok elmaradhatatlan kelléke? Arra egészen prózai magyarázat van. A karácsonyi és a nagyböjti időszak között tartott farsang nem csak a vidám programoknak, hanem egyben a lakodalmak és a disznóvágásoknak az ideje is volt. És ez meghatározta az étrendet: töltött káposzta, hurka, kolbász és kocsonya került leggyakrabban a falusi asztalokra. Így rengeteg diszózsír volt a házakban, amiben jó fánkot lehetett sütni. A viszonylag olcsó és tápláló édesség pedig jó energiaforrás volt a hamvazószerdán kezdődő böjti időszakra is. Ezért a fánk fogyasztását még a farsangi mulatságokat sokáig tiltó papság is támogatta.