A szívinfarktus után nagyon fontos egy újabb infarktus, valamint a késői szövődmények megelőzése. Ennek egyik legfontosabb eleme a helyes életmód kialakítása és a kardiovaszkuláris rizikófaktorok kezelése. Az orvosok, szakemberek egyénre szabott tanácsokkal segítik a betegeket az egészséges életmódra, a dohányzás elhagyására, a megfelelő diétára, az optimális testsúlyra és a testmozgásra vonatkozóan. Ez azonban nem egyszerű feladat, a betegektől és a hozzátartozóktól is kitartást követel hosszú távon.
Egészséges étrend, testsúlykontroll
A túlsúly és az elhízás egyre növekvő problémát jelent a szívinfarktust szenvedett betegek körében, kardiovaszkuláris rizikónövelő hatását számos vizsgálat igazolta. A kóros zsírmennyiség mellett fokozódik a szabad zsírsavak szintje, és rendszerint inzulinrezisztencia, hipertónia és diszlipidémia alakul ki. Az optimális testsúly megítéléshez a derékkörfogatot vagy a testtömegindexet (BMI) használják. A derékkörfogat mérése egyszerű, de könnyű eltéveszteni a megfelelő mérési helyet. Az optimális mérési hely az alsó bordák és a csípő elülső felső pereme között van. Férfiaknál a két érték 94 és 102 cm, nőknél 80 és 88 cm. A BMI esetében 25 és 30 közötti értéknél túlsúlyról, 30 fölött elhízásról beszélünk. A szív- és érrendszeri rizikót csökkentő diéta több feltételnek kell megfeleljen: legyen kedvező hatása a vérlipidekre, a vércukorra, csökkentse a vérnyomást és a testsúlyt.
A fizikai tréning kedvező hatása infarktus után igazolt
Fotó: Shutterstock
Az újabb, prevenciós irányelvek által javasolt diéta főbb elemei:
- az étrend legyen változatos,
- túlsúly megakadályozása a kalóriabevitel szabályozásával történjen,
- a gyümölcs, a zöldség, a teljes kiőrlésű liszttermékek és a kenyér, a hal, a sovány húsok és az alacsony zsírtartalmú tejtermékek fogyasztásának növelése,
- a telített és transzzsírok helyettesítése telítetlen zsírsavakkal (növényi és tengeri forrásból). Az energiabevitel kevesebb mint 30 százaléka származzon zsírból, és ennek is kevesebb mint egyharmada legyen telített zsírsav,
- magas vérnyomás esetén a konyhasófogyasztás korlátozása.
Fizikai aktivitás: A fizikai tréning kedvező hatása infarktus után igazolt. A rendszeres mozgás növeli a betegek terhelhetőségét, javítja állóképességüket és általános közérzetüket. Minden, infarktuson átesett betegnek javasolt legalább heti 5×30 perc egyénre szabott (a terheléses teszt alapján megállapított), közepes intenzitású aerob fizikai tréning (gyaloglás, úszás, kerékpározás). A tréning intenzitása általában akkor megfelelő, ha a terhelés csúcsán a pulzusszám a maximális érték 65-70 százalékát eléri. A tréninget az első tíz-tizenkét héten át szigorúan ellenőrzött körülmények között, orvos és gyógytornász felügyelete mellett célszerű végezni, később pedig önállóan.
Az dohányzás elhagyása: A dohányzás és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggés bizonyított. A káros kardiovaszkuláris hatásokért a cigarettában lévő számos alkotóelem közül elsősorban a nikotin és a szén-monoxid a felelős. Vizsgálatokkal bizonyították, hogy azok között, akik az akut eseményt követően abbahagyják a dohányzást, a következő évben a halálozás legalább a harmadára csökken azokhoz képest, akik továbbra is dohányoznak. A leszokásra jó alkalom a kórházi tartózkodás ideje, amikor a beteg még erős késztetést érez a gyógyulásra. A kórházi leszokási arány több mint 50 százalékos. A felmérések szerint azonban a dohányzásról leszokott betegek egyharmada-fele az infarktus után 6–12 hónap múlva már újra dohányzik.
Az életmódváltás elengedhetetlen része a stressz és a túlhajszolt életvitel lehetőség szerinti kerülése! Szükség esetén pszichoterápia, különféle relaxációs technikák megtanulása segíthet a betegnek és a családtagoknak az életminőséget befolyásoló pszichés tényezők, stresszhelyzetek megismerésében és a kedvezőtlen hatások elhárításában. Az életmódváltás mellett nagyon fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés is.
A kardiovaszkulári rizikófaktorok kezelése
- Vérnyomáskontroll: Az infarktust követően az elérendő célvérnyomásérték 130/80 Hgmm. Gyógyszerekkel és megfelelő mértékű testmozgással elérhető ez az érték.
- Cukorbetegség: Koszorúér-betegségekben gyakran felborul a szénhidrát-anyagcsere egyensúlya. A gyógyszeres kezelés mellett szükség lehet az életmód jelentős megváltoztatására.
- Lipidcsökkentő kezelés: Az infarktuson átesett betegeknél fontos a lipidcsökkentő kezelés, a kiindulási koleszterinszinttől függetlenül.
A kávéfogyasztás és a koszorúér-betegség közötti összefüggést több kutatás vizsgálta, de a megfigyelések nem adtak egységes eredményt. Az kétségtelen tény, hogy a koffein emeli a vérnyomást, gyorsítja a szívműködést és növeli a stresszhormonok termelődését, de hogy ennek következtében a sok kávét fogyasztó emberek gyakrabban kapnának szívinfarktust, ezt a tények nem igazolták.
