Mi mit okoz?
Az ételfertőzéseket az élelmiszerrel elfogyasztott élő baktériumok, vírusok, gombák, esetleg paraziták okozzák. Ha a tüneteket méreganyagok (toxinok) váltják ki, és csak az betegszik meg, aki fogyasztott a toxint tartalmazó ételből, akkor ételmérgezésről beszélünk. Téves azt gondolni, hogy csak a romlott étel okozhat megbetegedést, már csak azért is, mert azt nem szoktuk elfogyasztani rossz íze, szaga miatt. Sajnos az ételmérgezést okozó ételen legtöbbször semmilyen, érzékszervvel nem tapasztalható elváltozás nincs. A szennyezett nyersanyag nem megfelelő tisztítása, hőkezelése (sütés, főzés stb.), a már kész étel újraszennyeződése, nem megfelelő tárolása vagy újramelegítése mind ételfertőzéshez, ételmérgezéshez vezethet.
Az ételfertőzés tünetei; hasmenés, hasi görcsök, hányinger, hányás, általános rossz közérzet, esetleg láz. Ételmérgezésben ritkán súlyosabb állapotok is kialakulhatnak, úgynevezett kettős látás, tudatzavar, görcsök, eszméletvesztés, nyálfolyás. A tünetek időbeni megjelenése változó, több tényezőtől is függ. Leggyakrabban 30 perc és 48 óra között észlelhetők először, de néha akár egy vagy több hét is eltelhet az elfogyasztott fertőzött étel és a rosszullét között.
Megelőzés
Ha el szeretnénk kerülni a kellemetlen tüneteket, akkor a megelőzés a megfelelő személyi higiéniával kezdődik, de alaposan nézzünk körül akkor is, ha másutt étkezünk. Bármennyire éhesek vagyunk, ha úgy tapasztaljuk, hogy a helyiség nem tiszta, nincs kihelyezve hulladéktároló, a kiszolgáló személyzet kézzel nyúl az ételhez, ruházatuk nem rendezett és tiszta, és olyan érzésünk van, mintha az Üvegtigris díszletébe csöppentünk volna, akkor inkább álljunk tovább, mielőtt kellemetlen szuvenírrel térnénk haza. Fagylaltozás közben is érdemes hasonlóan nyitott szemmel vásárolni. Ha a fagylaltospult a vásárlók felé nem zárt vagy rásüt nap, ha „zavaros lében” mossák le, esetleg rongyba törölgetik a fagylaltos kanalat, ill. a fagylalt túl lágy állagú, érdemes más helyre menni a jeges finomságért.
Ha mégis baj van
Enyhe, egy-két napig tartó hasmenés vagy hányás esetén elengedő lehet a folyadékpótlás és egy könnyű diéta követése, esetleg székletfogó szedése. Gyakori, nem csillapodó hasmenés (akár véres), hányás, láz jelentkezésekor feltétlenül keressük fel a háziorvosunkat, és ha azt gyanítjuk, hogy a tüneteink ételfertőzéssel kapcsolatosak, akkor azt is jelezzük neki.
A nagy mennyiségű folyadék elvesztésének tüneteit érdemes ismerni. Kiszáradás során a szemek beesettek, a bőr rugalmatlan, a száj száraz. Fejfájás, gyengeség, akár kábultság is előfordulhat, a vizelet mennyisége csökken, és súlyos esetben ájulás is bekövetkezhet. Csecsemőknél, kisgyermekeknél és idős embereknél már kevés folyadékvesztés is súlyos állapothoz vezethet, ezért az ő esetükben fokozottabban figyeljünk, gyakrabban kell őket folyadékkal kínálni hányás, hasmenés vagy akár hőség idején.
Ha diétázni kell
Fokozatosan bővülő diétával próbáljuk az irritált gyulladt gyomrot és emésztőrendszert tehermentesíteni, miközben pótoljuk az elvesztett folyadékot és elektrolitokat.
Az első 12–24 órában érdemes koplalni, majd fokozatosan visszaépíteni (általában egy-két nap múlva lehet tovább lépni) az étrendbe a szénhidrátokat, sovány fehérjéket és a zsiradékokat.
A koplalás annyit jelent ebben az esetben, hogy csak folyadékot fogyasztunk, lehetőleg lassan, kortyolgatva. Ihatunk vizet, szénsavmentes(!) ásványvizet, világosra főzött teát és enyhén ízesített limonádét édesítőszerrel, vizes almaturmixot, burgonya enyhén sózott főzőlevét, natúr sárgarépalét. Ezekkel nem csak a folyadékot tudjuk pótolni, de az azzal elvesztett ásványi anyagokat is. Kisbabáknál, kisgyermekeknél különösen jól alkalmazható a patikákban kapható porkészítmény, amelyből vízben feloldva elektrolitoldatot kapunk.
Ha a tünetek enyhülnek, már beépíthetők az étrendbe a szénhidrátban (de nem cukorban!) gazdag élelmiszerek. Eleinte a pépes, folyékony állagú nyáklevesekkel, száraz rántással készült köménymaglevessel, vizes burgonyapürével, almapürével, tejmentes almamártással próbálkozzunk, és ha ezeket már jól toleráljuk, áttérhetünk a szilárdabb, sós vízben főtt burgonyára, kétszersültre, ropira, reszelt sárgarépára, pirított fehér kenyérre, kekszre, pászkára, extrudált és puffasztott termékekre. Ekkor már használhatunk kevés cukrot és sót is ízesítésre.
Sokszor a nem megfelelően megmosott, nyers élelmiszerek okozzák a problémát
Fotó: Shutterstock
További javulás esetén sovány, zsírszegényen elkészített húsokkal: például főtt hússal, sütőzacskóban sült hússal stb. bővülhet az étrend. Tejtermékek közül a zsírszegény, lehetőleg natúr termékeket válasszuk, így sovány túrót, natúr joghurtot, mozzarella sajtot stb. A napi többszöri (6-7-szeri) étkezésben ezenkívül szerepelhet zsenge zöldségekből készült, habart főzelékféle is, például tök-, cukkini- vagy zöldbabfőzelék.
A zsiradékok visszaadása az étrendbe szintén fokozatosan történjen, először a növényi olajokat, margarint használjunk, de csak fele akkora adagban, mint a szokásos mennyiség.
Bármilyen jól érezzük is magunkat, pár hétig még kerüljük a sós, cukros, erős fűszerezésű ételeket, az alkoholt és a szénsavas italokat.
Májgyulladás (hepatitis) esetén az étrend összeállítását bízzuk szakemberre. A diéta ebben az esetben összetett, többek között kéntartalmú aminosavakat is tartalmaz, amelyek különösen segítik a májsejtek regenerálódását, de fontos a megfelelő szénhidrátbevitel is, ami májvédő tulajdonsága révén szintén segít a gyógyulásban.
Ha külföldre igyekszünk
Ha külföldre utazunk, tájékozódjunk előre, hogy milyen védőoltásokat javasolt beadatni, és függetlenül attól, hogy az adott ország kötelező jelleggel megköveteli-e vagy sem, adassuk is be! A csapvíz nem minden országban fogyasztható biztonságosan. Ne feledjük, a fagylalt, a jégkocka alapanyaga is csapvíz, és a zöldségeket, gyümölcsöket is azzal szokták megmosni! Fogmosáskor is lehetőleg palackozott vízzel öblítsünk. Főleg az egzotikus országokban pedig lehetőleg kerüljük a füstölt vagy nyers húsok, halak fogyasztását.
