Go Veg – Go Green

A zöldmozgalom egyre nagyobb teret hódít. A tudatos táplálkozás trendje is a 60-as években kezdődött, a hippimozgalommal egy időben, és szintén Amerikából indult. Ezen nincs miért csodálkozni, hiszen szinte az összes, a világ ifjúságának egészségét rongáló ételt (hamburger, pizza, chips, pop-corn, szénsavas üdítők) Amerikában találták ki, és innen indult világhódító útjára a junk food mozgalom is. A táplálkozásnál az emberek többsége az élvezeti értéket teszi az első helyre, és a tápérték, a biológiai hasznosság nem ritkán az utolsó. Szóval, ahogy a nyugati fiatalok felfedezték a jógát, az ind filozófiát és orvostudományt, ugyanúgy felfedezték az indiai konyhát és a vegetarianizmus elvét. Ezt követte a vegán mozgalom (melynek tagjai semmiféle állati eredetű terméket nem fogyasztanak), majd a biokultúra elterjedése, és nem utolsósorban a környezettudatos gazdálkodás és életmód elveit szem előtt tartó ökomozgalom.

A táplálkozás természetesen nem csak etikai kérdés (bár jó, ha ezt az aspektusát sem hanyagoljuk el), hanem egészségügyi vonatkozása is van. Nyilvánvaló, hogy a helytelen, káros étkezési szokások előbb-utóbb anyagcserezavarokhoz és egyéb járulékos betegségekhez vezetnek, illetve – ezt megelőzően – a szervezet kezd elsalakosodni. A sejtekben és a sejt közötti állományban keringő, félig emésztetlen ételmaradékok káros szabad gyökökké alakulva rongálják a szervezet homeosztázisát, és a szövetek struktúráját. Ezt vizsgálva, az egészségmegőrzés hívei elkezdték kutatni a növényekben rejlő gyógyító, regeneráló és méregtelenítő képességeket, és eljutottak a klorofillig.

Klorofill – a zöld erőmű

A klorofill a zöld növényekben fotoszintézis útján keletkező pigmentanyag. Tudjuk, hogy az emberi és állati szervezetekben oxidáció, azaz biológiai égési folyamat megy végbe, melynek során a szervezet feldolgozza, beépíti a tápanyagokat, és kiüríti a salakanyagokat. Az oxidációs folyamatokhoz oxigén kell, amit a légkörből vonunk ki, és végtermékként szén-dioxidban dús levegőt lélegzünk ki. A nem megfelelően szabályozott vagy túlzott oxidációs folyamatok (például a káros szabad gyökök jelenléte miatti) úgynevezett oxidatív stresszhez, vagyis a sav-bázis egyensúly felborulásához, elsavasodáshoz vezetnek. A zöld növények ezzel szemben a nap energiáját raktározzák el klorofill formájában, illetve a napfény hatására elraktározzák a szervetlen ásványi anyagokat, és szerves, élő anyaggá változtatják azokat, és eközben folyamatos oxigéntermelésükkel felfrissítik a föld légkörét. A klorofill tehát a redukciós folyamatokat segíti elő, azért a klorofilltartalmú zöld növények nem csak remek antioxidánsok, hanem erőteljes lúgosító hatással is rendelkeznek, vagyis helyreállítják a felborult sav-bázis egyensúlyt.

Ezzel azonban nem szabad visszaélni sem, és nem kell úton-útfélen lúgosítani. Ha az egyensúly visszaállt, kb. 30 százalékban lehet savasító ételeket is fogyasztani, mert a túlzottan lúgos kémhatás sem egészséges, bár kétségtelen, hogy kevésbé kedvez a fertőzéseknek, gyulladásoknak, a sejtek roncsolódásának (például daganatok) és az öregedési folyamatoknak.

Zöld növények

A modern eljárásokkal hatékonyan, a tápanyagokat megőrizve, és könnyen fogyasztható formába hozva, nagy mennyiségben váltak hozzáférhetővé a klorofilltartalmú étrend-kiegészítő készítmények. Ám, ha magunk szeretnénk előállítani, szerezzünk be csíráztatótálkát, búzafűmalmot, és már indulhat is a lúgosító minikertészet! A búzafű és kipréselt leve klasszikus méregtelenítő, lúgosító készítmény. Újabban népszerű a zöld árpa, a lucerna, a zöld zab, valamint egyéb fűfélék, gabonafélék és zöld leveles növények vagy azok csíráinak kivonata. A legújabb lúgosító csodaként a zöld kókusz levét, a zöld papaját és az algákat tartják számon.

Az algák mellett (feltéve, hogy ellenőrzött, tiszta körülmények között termesztették), az az érv szól, hogy viszonylag kisméretű sejtekből állnak, és az emberi szervezet számára könnyen hozzáférhető módon szállítják a biológiailag értékes tápanyagok tömkelegét. Sok haszonnövény, élelmiszer valós tápanyagtartalma az elmúlt száz évben a töredékére csökkent. Ennek oka elsősorban a környezetkárosító szokásokban, mezőgazdasági eljárásokban keresendő. Az algák közül három faj reneszánszát éli napjainkban: a Spirulina, a Chlorella és a Lithotamnium. Nem kizárt, hogy a jövőben újabb sztárnövények fognak megjelenni. Gondoljunk csak az elmúlt évek kombucha-, aloé vera-, vagy golden yacca-lázára!

Nos, a zöld növények, csírák vagy ezek kivonatai fogyasztása mellett azért az étkezési szokásainkat sem árt felülvizsgálni. A friss zöldségek, gyümölcsök szerepeljenek első helyen! Ezek java része egészséges, méregtelenítő és lúgosító hatású. Persze, ha a növény biotermesztésű vagy a saját konyhakertünkből származik, akkor még jobban bízhatunk gyógyhatásában. A zöld leveles zöldségek, hüvelyesek itt is előtérben lehetnek. A bogyós zöldségek (paprika, paradicsom, padlizsán, burgonya) fogyasztása nagy mennyiségben nem ajánlott. Fogyasszunk minél kevesebb erjesztett, savanyított, tartósított élelmiszert! A friss ételekben a több a prána, az életerő. Ha főzünk, akkor is a frissen főttet fogyasszuk, ne az állott, hűtött, mikrózott maradékokat. A hidegen préselt olajok sokkal egészségesebbek, mint a hidrogenizált, feldolgozott növényolajok.

Az italválasztás is sokat számít. A hűtött, szénsavas, cukrozott üdítőkkel tehetjük a legtöbb kárt magunkban. A meleg gyógynövényteák sokkal egészségesebbek, ezeket indiai fűszerteákkal váltogathatjuk, amelyek elősegítik az emésztési képesség megőrzését. Ha méregteleníteni akarunk, iktassunk be gabona- és tejtermékmentes vegán napokat! Az ideális testsúly alatt azonban ez már nem ajánlott. Ilyenkor a böjt helyett más méregtelenítési formát kell választani.

Zöld étrend, zöld környezet

Biológiai lábnyomunk akkor a legkisebb, ha a saját kiskertünkben, az ökogazdálkodás elvei alapján termelünk. Ha ezt nem tudjuk megvalósítani, támogassuk a biogazdákat, vásároljunk közvetlenül tőlük! Minél kevesebb káros anyagot viszünk be a szervezetünkbe, illetve minél kevesebb műanyag flakont, nejlonzacsakót, CD-t, műszaki cikket használunk, annál élhetőbb marad a világ! Étkezésünkkel kíméljük meg az állatok életét, és ne támogassuk a húsfeldolgozó- és tejipart!

Lúgosító top 10

• búzafű
• árpafű
• fekete retek
• uborka
• mungóbabcsíra
• zöldbab
• fejes saláta
• endívia
• avokádó
• cayenne-i bors

Vega mítoszok

Vitaminpótlás – igen, nem?