Gyógyító hit
Annak ellenére, hogy azóta számos kísérlet igazolta a placebo hatás működését, a mai napig hajlamosak vagyunk azt hinni, valami csúnya és nem helyénvaló jelenségről van szó. A gyógyszergyártó cégek szinte hadjáratot folytatnak azért, hogy bebizonyítsák, az általuk gyártott medicináknál nincs hatásosabb. A fogyasztók azonban pontosan tudják, hogy az „álkezelések” is tudnak hatékonyak lenni. Placebónak nemcsak a hatóanyag nélküli tablettákat nevezik, hanem nagyjából mindent, ami nem bizonyítottan hatásos az orvosi kezelésben: krémeket, injekciókat, különböző beavatkozásokat. Ha valaki valóban úgy gondolja, hogy a kezelése jól működik, akkor az lehet, hogy használni is fog neki, legyen szó bármilyen eljárásról. Ez leginkább az antidepresszánsok szedőinél nyilvánvaló: azoknál, akik placeboszereket kaptak, 80 százalékuk úgy találta, hatékony a depresszióra a gyógyszer. Fontos, hogy azoknál még jobban működnek a placebók, akik várják a gyógyulást.
Különleges hatások
Persze néhány betegség gyógyításában nem alkalmazható a placebo, például törött láb és rákos elváltozások esetén. De ez nem jelenti azt, hogy a fájdalom csillapításában ne lennének hatékonyak ezek a szerek. A menstruáció közeledtével például a méh összehúzódásokkal figyelmezteti az idegrendszert, amely a fájdalom jelét küldi az agyba. A görcsoldóknak köszönhetően a fájdalom csökken. A hatás azonban annyira intenzív, hogy elég csak lenyelni egy tablettát, az agy szinte azonnal beindítja a saját természetes fájdalomcsillapítóját. Sok múlik az orvos hozzáállásán is. Egy átlagos nőgyógyászati vizit időtartama tíz perc. Gondoljuk csak végig, sok nőnek egész évben ennyi ideje van arra, hogy megbeszélje a problémáit az orvossal, a kérdéseire választ kapjon. Egyes pszichológiai kutatások szerint a placebóval kezelt betegek még jobb arányban „gyógyulnak” – 44 százalékról 62 százalékra nőtt az arányuk –, ha az orvos figyelmes és érdeklődő. Ugyanezt figyelték meg akkor is, ha az orvosi rendelő tiszta és rendezett. Valahogy úgy működik ez, mint amikor az anyuka puszit ad a gyermeke karcolására, és a kicsi ettől rögtön jobban érzi magát.
Placebo: igen vagy nem?
Ha például egy orvostól a beteg, akinek vírusfertőzése van, antibiotikumot kér, mi a teendő? Az orvos felírhat ugyan antibiotikumot, bár tudja jól, hogy vírusok ellen a gyógyszer nem használ. De ha felírja, a beteg úgy gondolja, kezelik, erre az immunrendszere aktiválódik, és ez gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé. Ez azonban nem mindig kockázat nélküli, hiszen számolni kell a nagyon is valós mellékhatásokkal! Biztonságosabb tehát az antibiotikumok helyett vitaminokat tartalmazó ál-antibiotikumot felírni, miközben a test öngyógyító erejét mindkét esetben aktiválják. Ha a betegek újra és újra el tudják mondani maguknak, hogy 10 perc mélylégzés után elmúlik a fejfájás vagy egy pohár hideg víz segít elűzni a fáradtságot, a test reagálni fog. Ha a folyamat elindításához gyógyszerre van szükség, akkor sincs baj, ez csak azt jelenti, hogy a nyeléshez társítják a folyamat indulását.
A színek és a placebo
Piros, sárga vagy narancssárga tabletták – nyugtatnak, javítják a mentális vagy a fizikai funkciókat. Kék vagy zöld tabletták – segítenek elfojtani a szorongást, gyakran ezt a színárnyalatot választják az altatókhoz. Rózsaszín, őszibarackszín – gyakran ezt a színt választják a szívgyógyszerekhez. A komoly egészségügyi problémákhoz ugyanis az emberek szívesebben társítják az enyhe színeket.
Forma és adagolás
Az emberek hatékonyabbnak tartják az injekciókat, ezt követik a kapszulák, a tabletták, majd legkevésbé hatékonynak a folyékony gyógyszereket tekintik. Négy tabletta hatékonyabb (bizony, a placebo is), mint kettő – állítják az orvosok. Ilyenkor az agy ugyanis úgy érzékeli, nagyobb dózisban kapja a gyógyszert, és ez növeli a jótékony hatást.
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Vérnyomáscsökkentés természetesen
- Stresszmentesítő diéta
- Hormonzavar is okozhatja a fokozott szőrnövekedést!
