– Energiabevitel szempontjából a zsírok és az olajok nem különböznek, azonos az energia- és a zsírtartalmuk – hangsúlyozza Györki Niké. – Lehetnek állati és növényi eredetűek, az utóbbiak általában szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotúak és telítetlen zsírsavakban gazdagok, amelyeket jó hatású zsírsavaknak tartanak. Ezek kedvezőbbek a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából, mint az állati eredetűek, amelyekben több a telített zsírsav, és amelyek az állatok húsán kívül a tejben és a tejtermékekben is megtalálhatók. Ha nem fordult elő szív- és érrendszeri megbetegedés a családban és egyéb kockázati tényezők sincsenek (dohányzás, túlsúly, mozgásszegény életmód) – ez ritka állapot, mert a keringési rendszerrel kapcsolatos megbetegedések jelentik az első számú halálozási okot Magyarországon –, egy egészséges ember állati és növényi eredetű zsiradékot egyaránt fogyaszthat, persze mértékkel.
A belsőségek tartalmazzák a legtöbbet. Párolás, grillezés és sütőzacskó használata – ezek a javasolt elkészítési módok, tehát az olajmentes megoldásokat kellene előnyben részesíteni. A magyaros étkezés zsírban gazdag, az ajánlás szerinti 25-30 energiaszázaléknyi zsírbevitelhez képest 30 fölött járunk, el is hízott a magyar lakosság jelentős része, ezért érdemes hetente csak egyszer bő olajban sült vagy rántott ételeket enni, és ajánlott általában csökkenteni a zsírfogyasztást.
Növényi – állati
A növényi olajok készülhetnek sajtolással vagy finomítással. Az előbbi technológiával készülnek az extraszűz olajak, amelyek leginkább salátákhoz ajánlottak, az utóbbiak hevíthetősége jobb, de azokat is csak közepes hőfokon használjuk, hogy ne füstöljön az olaj, így elkerülhetjük a transzzsírsavképződést. Fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, ha nagy mennyiségben fogyasztunk transzzsírsavat tartalmazó élelmiszereket. A kacsa- és a libazsírnak kedvezőbb a telítetlenzsírsav-tartalma, mint a sertészsírnak. Ami szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, az telítetlen zsírsavban gazdag. Ez lehet növényi is, a kókusz- és a pálmaolaj például, de azok sem ajánlottak korlátlanul, ahogy a kizárólagos fogyasztásuk sem javasolt, mert azokból viszont nem jutunk megfelelő zsírsavbevitelhez. Vannak esszenciális zsírsavak – ilyen az ómega 3 például –, amelyeket csak táplálkozás útján tudunk bevinni.
A tengeri állatok húsában, a dióban, a lenmagban és a repcében is van, ami egy régi-új olaj. Ezek E-vitaminban is gazdagok. Vegyesen érdemes használni az olajokat és a zsírokat, mert eltérő mennyiségű értékes anyagot tartalmaznak. Léteznek olyan olajkompozíciók, amelyek már össze vannak keverve, így megfelelő az ómega 3 zsírsavtartalmuk. Legjobb, ha a salátára lenmagolajat öntünk, kókuszolajjal sütünk, ha elfogyott, váltunk sütésre használható (nem extraszűz) olíva- és repceolajra. Az is fontos, hogy csak kis, nagyjából teáskanálnyi mennyiséget használjunk alkalmanként – emeli ki a dietetikus.
