Babaúszásnak hívják, de annál sokkal több. Ez a fajta úszás nem azt jelenti, hogy „rendesen” úsznak a babák, de sokkal több egyszerű pancsolásnál. Inkább egy sokoldalú vízi fejlesztő foglalkozás, ahol dalos, mondókás, játékos feladatokkal fejlesztik a babák képességeit. A súlytalan közegben az összes izmot átmozgatjuk. A szocializációt segíti a közösség, ezért csoportosak a foglalkozások. Három hónapos kortól egészen hétéves korukig vannak nálunk a gyerekek. Itt töltik az idegrendszer fejlődésének és a mozgáskultúra kialakulásának szempontjából legfontosabb és leghatékonyabb életéveiket, és megtanulják mind a négyféle úszásnemet. A foglalkozásoknak köszönhetően erősödik a bizalom a gyermek és a szülő között – mondja szakértőnk.
Miért kell?
Felnő persze a gyerek babaúszás nélkül is, de több érv szól mellette, mint ellene. Egyre több az idegrendszeri éretlenség, a részképességzavar stb., aminek mind az az oka, hogy a gyerekek nem mozognak. A hét éven keresztüli rendszeres – hetente egyszer elég – úszás azt segíti, hogy rendesen felépül az izomzat, nem lesz testtartásprobléma. ellenállóbbá válik a szervezet és a később kialakuló betegségek – gerincferdülés, légzőszervi megbetegedések stb. – esélyét is nagymértékben csökkenti. Van, amikor kifejezetten ajánlják a vízben mozgást, például mellkasdeformitások, ferde nyak, születés utáni agyvérzés, mozgásfejlődési lemaradás, hipotónia (izomtónus-gyengeség), asztma esetén.
Az első óra fárasztó, de a második-harmadikon már tökéletesen végrehajtják a feladatokat. Fotó: shutterstock
Nem ér rá később?
Sok szülő úri hóbortnak tartja a babaúszást, azt mondják, elég, ha öt-hat évesen megtanul úszni a gyerek, pedig már a védőoltások után el lehet kezdeni. Korosztályonként vannak a csoportok, hogy mindenki a számára megfelelő feladatokat kapja. Egyre több valamilyen fogyatékossággal született babát hoznak, bár terápiás jelleggel még nem vagyunk rájuk felkészülve, a játékos feladatok miatt nekik sem megterhelő, be tudnak kapcsolódni az ép fejlődésű gyerekek csoportjába is. A legtöbb baba szereti a vizet, inkább a tömeg, a zaj, a többi gyerek sírása lehet eleinte ijesztő. Az első óra fárasztó, de a második-harmadikon már tökéletesen végrehajtják a feladatokat. A 30 perces foglalkozást, ami persze játékos és vidám, 15 perces szabad játékidő követi. Minden gyermek megtanulja, ha megcsinálja a feladatokat, jöhet a megérdemelt játék. Már ilyen kis korban kötelességtudatra és kitartásra ösztönözzük a gyermekünket, ami jól jön később.
Tudatos merülés = életmentés
Mi nem nyomjuk le a gyerekek fejét, nem a veleszületett búvárreflexet tartjuk fenn, hanem a tudatos merülést tanítjuk. Az első pár órán nem is merülünk, csak nagyjából az ötödik-hatodik alkalommal, ha a baba és a mamája is felkészült rá. A merülésre szükség van a vízbiztonság kialakításához. ezek a gyerekek 2-3 éves korukra magabiztosan közlekednek a vízben és visszatartják a levegőt. Nem probléma nyitva tartani a szemüket és a szájukat a víz alatt.
Biztonságos!
Semmi olyat nem csinálunk, amivel egy pillanatig is veszélybe sodorhatnánk a baba testi épségét – hangsúlyozza a szakértő. A merülések nem tartanak pár másodpercnél tovább így sem fulladás, sem oxigénhiányos állapot nem jöhet létre.
