Szédüléses panasz lehet a hétköznapi nyelvben a stabilitás érzet megváltozása, a forgó vagy imbolygó jellegű egyensúlyzavar egészen az ájulásérzetig. A szédülés minden korosztályt érinthet, így gyermekeknél is előfordulhat. Az imbolygó bizonytalanságérzés, szédelgés inkább az idősebbeknél jelentkezik.
A fül-orr-gégészek azonban inkább a belső fül eredetű forgó jellegű egyensúlyvesztést értik szédülés alatt, ezt leggyakrabban a belsőfülben szabadon lévő kristályok okozzák. Ha ezek a fej hirtelen helyzetváltoztatása miatt elmozdulnak, egyensúlyzavar alakulhat ki, ami kellemetlen, de jóindulatú. Sajnos számos más, komolyabb dolog állhat a szédülés hátterében, például, ha napokon át tart, nagy valószínűséggel gyulladásos megbetegedésre
gyanakodhatunk.
Nem szabad elfelejtkezni a szédülés esetleges lelki hátteréről sem. A stressz nehezen iktatható ki életünkből, de meg lehet tanulni, hogyan kezeljük. A sport, autogén tréning, jóga, zene, esetleg egy jó hobbi mind segíthetnek a gyógyulásban, de előfordul, hogy szakember tud csak megfelelő pszichés támogatást nyújtani. Így a stressz által okozott szédülés és bizonytalanságérzet is pozitívan befolyásolható. A szorongás is járhat egyensúlyzavarral, és
a pánikrohamok alatt is tapasztalhatunk szédülést.
Fotó: shutterstock
Befolyásolhatja a hőség is az egyensúlyunkat. A meleg bárki számára okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanság érzetet, és az ájulás is gyakoribb. Érdekes tény, hogy a látórendszerből érkező ingerek nagyban befolyásolják egyensúlyunkat és térérzékelésünket, így sötétben romlik az egyensúlyzavar bármely fajtája. A szédülést sok esetben kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszám változás, kerülhetünk ájuláshoz közeli állapotba és a roham alatti hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet.
Ezek után nem meglepő, hogy sokszor nehéz meghatározni, mi is van a szédülés mögött. Az első vizsgáló orvosnak ebben igen nagy szerepe és felelőssége van, hiszen nehéz, de annál fontosabb azt eldönteni, hogy a szédülés hátterében súlyos életveszélyes állapot, vagy kellemetlen, de nem sürgősségi ellátást igénylő betegség áll. Első lépésként enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata lesz. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni. Dr. Miltényi Csilla, a fül-orr-gégész szakorvos először arra kérdez rá betegeinél, hogy mióta tart a szédülés, mennyi ideig, forgó vagy imbolygó jellegű, testhelyzet változása befolyásolja-e, járul-e hozzá kísérő tünet. Volt-e valamilyen előzménye az egyensúly problémának, előfordulhat ugyanis, hogy a szédülés egy, a közelmúltban elszenvedett baleset, műtét során tartós fejlógatás vagy hosszabb fogászati kezelés alatti speciális kényelmetlen fejtartás, esetleg belsőfül megbetegedés miatt jelentkezik. A forgó szédülés esetében az ok határozza meg a kezelést. Az egyszerű szédelgés folyadék, só megfelelő pótlásával, kisebb tornagyakorlatokkal (pl. láb felemelése fekvő helyzetben, nyaktorna, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvostól megtanulható egyensúlyi torna, stb.) javítható.
A szédülés legtöbb fajtája speciális gyakorlatokkal, gyógyszeres kezeléssel, esetleg pszichés támogatással tehát jól kezelhető. Szerencsére nagyon ritka, hogy műtéti beavatkozásra lenne szükség.
LEHETSZ TE IS CÍMLAPLÁNY!
Miért ne lehetnél? Mi egy fotózás az élet nagy harcaihoz képest? Neked semmiség! Nem kell tökéletesnek lenned, egyszerűen csak hinned kell magadban. Hinned kell abban, hogy képes vagy arra te is, amire az influencerek, celebek, színésznők és a sportolók: felvállalni önmagad.Mutasd meg magad és mondd el történted a többi nőnek, hogy lássák, előtted nincs lehetetlen.
Jelentkezz a [email protected] e-mail címen 2019. november 29-én éjfélig.
