A leginkább elfogadott álláspont szerint a bőrben a hámréteg és a kötőszövet határán végződő idegrostok stimulációja okozza a viszketés érzését. Sokan úgy tartják, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája, ám a legújabb kutatások szerint a szervezetben vannak olyan idegrostok, amelyek a bőrből az agyba kizárólag a viszketés érzetét továbbítják, a fájdalomét nem.
A hisztamin – az allergiás folyamatokban részt vevő átvivő anyag – váltja ki a viszketés ingerét, ezért viszket például a szúnyogcsípés. Az is igaz, hogy más receptorok ingerlésekor is érezhető a viszketés, ám azokra az idegvégződésekre nem hat a hisztamin. Annyi biztos, hogy a fájdalom és a viszketés valamilyen módon összefügg: a viszketést el lehet nyomni fájdalommal, és egyes erős fájdalomcsillapítóknak mellékhatása a viszketés. Csábító a bőrfelületet erőteljes mozdulatokkal megvakarni, ez azonban csak tovább növeli a viszketés mértékét. A sok vakarástól a bőr megvastagodik, durva tapintású lesz és elszíneződhet. Ráadásul a vakarásnál apró hámsérülések keletkeznek, szabaddá téve az utat a különböző mikroorganizmusok előtt, amelyek megfertőzik a bőrt.
Száraz bőr
A száraz bőr akkor is viszkethet, ha nem jár egyéb bőrelváltozással, például kiütéssel. A bőrt száríthatják a környezeti tényezők (szél, napsugárzás, száraz levegő) és kozmetikai szerek. Akinek száraz a bőre, fürdés helyett zuhanyozzon, szappanok és tusfürdők helyett használjon mosakodókrémet, természetes olajokat, fűtésszezonban párásítsa a lakás levegőjét és ne feledkezzen meg a bőre rendszeres hidratálásáról.
Viszkető fejbőr
A fejbőr viszketését leggyakrabban korpa okozza. A hámló fejbőr oka lehet gombás vagy bakteriális fertőzés, genetikai hajlam. Az előbbin cink-, kén- vagy szeléntartalmú samponokkal, speciális ápolókkal lehet segíteni, az utóbbit kicsit nehezebb kezelni. A hajfestékek is okozhatnak csalánkiütést a fejbőrön (legtöbbször a PPD nevű vegyület okoz allergiás reakciót). Hajfestés előtt mindig végezzen az alkarján bőrtesztet! Bár felnőttkorban nagyon ritka, akinek kisgyermeke van, számíthat arra, hogy a fejbőr viszketését fejtetű okozza. Az apró élősködők a fejbőrön keresztül vért szívnak, és bár betegséget nem terjesztenek, a csípések elvakarása nyomán keletkező seb elfertőződhet. A fejtetűket speciális hajszesszel lehet eltávolítani.
Rovarcsípés
A rovarcsípés után jelentkező bőrpír, duzzanat a szervezet válaszreakciója. A csípés során a szervezetbe méreganyagok kerülnek, ami ellen az immunrendszer védekezni kezd, ezért hisztamint szabadít el. méhcsípésre lúgos folyadék a legjobb (szódabikarbónás víz), mivel a méh váladéka savas kémhatású, míg a darázscsípés lúgos méreganyagot juttat a bőrbe, így azt savas oldattal, citromlével, ecetes vízzel célszerű kezelni. A hangyacsípés után a kibocsátott hangyasavat kell semlegesíteni, erre jó a szódabikarbóna vagy a híg ammónia. szúnyogcsípésre legjobb az almaecetes borogatás.
Ekcéma
Az ekcéma örökletes betegség. A szénanáthások, allergiások, asztmások, száraz bőrűek körében gyakoribb az ekcéma kialakulása. A bőrgyulladás tulajdonképpen nem más, mint az allergénekre – hús, dió, mogyoró, tej, tejtermékek, fűszerek, eper, kivi, citrusfélék, poratka, pollen, állati szőr, penészgomba, háztartási vegyszerek, parfüm stb.– adott túlzott immunválasz. A stressz nem okoz ekcémát, de a tüneteket súlyosbíthatja. Az ekcémás bőr hidratálása nagyon fontos. Az erős, rendszeres vakarás felsértheti a hámréteget, és felülfertőződhet a bőr. A hideg vizes borogatás, a viszketést, gyulladást csökkentő krémek, gyógyszerek használata segít a tünetek enyhítésében.
