Hol rontjuk el?
„A legnagyobb hiba, amikor valaki elkezd futni vagy egyénileg felkészülni bármilyen versenyre, hogy túl gyors tempót választ. Fontos, hogy a kezdet kezdetén olyan legyen a tempó, hogy még alacsony pulzusszámon tudjunk dolgozni – mondja Szántó Nelli futóedző. – Ezt egy drága pulzusmérő óra nélkül is könnyen tesztelni tudjuk. Ha futás közben szépen, egyenletesen tudunk beszélgetni valakivel, akkor jó a tempó. Ha már kapkodjuk a levegőt, akkor lassítanunk kell. A futás lényege kezdetben ugyanis nem az, hogy lefussuk a kitűzött margitszigeti kört, és a végén összeesve kiterüljünk a fűben, hanem az, úgy fussunk, hogyha azt mondaná valaki, nyomjunk le még egy kört, gond nélkül meg tudnánk tenni.”
Fotó: Shutterstock
Futás: 5 km-es edzésterv kezdőknek
A futás alapja: az állóképesség megszerzése
Főleg kezdőként az emberek többsége nem rendelkezik alap-állóképességgel, enélkül viszont nincs hova építkezni. Ha valaki nem tudja lekocogni a margitszigeti kört, akkor nincs mese, kezdetben csak gyalogolni szabad.
„Sokan lebecsülik a séta jelentőségét, pedig ez a futás előszobája, ezzel hangolódunk rá a dologra. Ha futásra adjuk a fejünket, első lépésként nem árt állapotfelméréssel kezdeni. Keressünk rá, hogy a közelünkben hol tartanak terheléses vizsgálatot, ahol a teljesítménydiagnosztika során kiderítik, milyen pulzusszámon kell elkezdenünk futni. Van erre egy matematikai képlet is, amely a 220 mínusz életkor értéket mint maximális pulzust veszi alapul, és ennek az értéknek az 50-60 százalékát tekinti 1-es, regenerációs zónának, de ez csupán egy becsült érték, ezért érdemes egyénileg elvégezni ezt a felmérést, ha igazán pontos képet akarunk kapni.”
Fogyás futással? Ezeket az alapszabályokat tartsd szem előtt!
Kezdjük lassan, futás és séta kombinációjával
„Az állapotfelmérést követően kezdetben séta és futás kombinációval építem fel az edzéseket. Ez mindenkinél eltérő és az egyén aktuális állapotától függ, hogy mennyit és milyen időközönként iktatunk be sétálós szakaszokat. Természetesen a legelején ez pont fordítva történik, a séta közé illesztjük be a kocogós részeket. Egy bizonyos idő elteltével fokozatosan növeljük a lefutott mennyiséget és ezzel együtt csökkentjük a sétát, de azt azonban fontosnak tartom, hogy az edzés ütemezett legyen, és csak az előre meghatározott részeken lehessen sétálni (pl. 4 x 8 perc kocogás, közte 2-2 perc séta). Ez a módszer segít kilépni a komfortzónából, mert nem akkor sétálhatunk, amikor pszichésen kezdenénk feladni, hanem akkor, amikor letelik az idő. Ha már ekkor úgy érezzük, hogy akár 10 percet is le tudnánk futni egyszerre, akkor is meg kell állni. Ez a technika abban is segít, hogy megismerjük a komfortzónánk határait és megtanuljuk beosztani az erőnket úgy, hogy képesek legyünk hosszabb távok megtételére is.”
Az alapok után: a futótempó fejlesztése
Azután van értelme a gyorsaság és az anaerob állóképesség fejlesztésének, ha már elértünk egy bizonyos alap-állóképességet. Erre a célra érdemes beépíteni az edzéstervbe a fartlek típusú edzés, ami a gyorsabb és lassabb futások ismétlését jelenti; valamint az intervall edzés, amikor teljes erőből (magas intenzitással) teljesítünk bizonyos ideig vagy szakaszon át, közte pedig pihenünk.
Gyorsabban, erősebben! Dinamikafejlesztő gyakorlatok futóknak
EZ IS ÉRDEKELHET:
- Lábdiagnosztika személyre szabva – Mert a futóműved megérdemli!
- Futóterepek: előnyök és hátrányok
- A legjobb budapesti futóhelyek
