A 10 leghasznosabb zöldség, ha diétázol

Ezekkel a finomságokkal csak hasznos anyagok kerülnek a szervezetünkbe. Kell ennél több érv a zöldség mellett?

Spenót (100g 7 kcal)

Kitűnő forrása számos vitaminnak és ásványi anyagnak, van benne K- és A-vitamin-, mangán, folsav, magnézium, vas, c-vitamin, B2-vitamin, kalcium, kálium és B6-vitamin, élelmi rost, réz, növényi fehérje, foszfor, cink és E-vitamin. Ezenkívül ismert forrásuk az ómega 3 zsírsavaknak, a niacinnak és szelénnek.

Karfiol (100 g 30 kcal)

Kiváló tápanyagforrás, alig tartalmaz szénhidrátot, és a brokkolihoz hasonlóan nagyon gazdag c-vitaminban. Sok benne az ásványi só, az élelmi rost, ezért hamar jól lehet lakni vele. Akik emésztőrendszeri megbetegedésben szenvednek, azoknak nem ajánlott, mivel a növény magas rosttartalma miatt puffasztó hatású lehet.

Zeller (100 g 24 kcal)

Nyersen érvényesül legjobban a gyógyhatása. A B12-vitaminon kívül B-vitaminkomplex-forrás is, így segíti a fokozott koncentrációt és stresszoldást. Rendszeresen sportolóknak, testedzőknek energiát és jó kondíciót biztosít. Pusztítja a kóros baktériumokat és gombákat a húgyutakban, a vesében, a belekben és a gyomorban, és támogatja az alhasi vérkeringést.

Rukkola (100g 25 kcal)

Magas a vitamin- (A, B2, B5, c és K) és ásványianyag- (kalcium, vas, magnézium, foszfor, kálium, mangán, szilícium) tartalma. Csökkenti a felgyülemlett gyomorsav mennyiségét.

Kelbimbó (100 g 36 kcal)

A káposztafélék általában is nagyon értékes zöldségek, de a kelbimbó ezek közül is kiemelkedik gazdag tápértékével. Vitamin- és ásványianyag-tartalma jelentős: c-vitamin, B-vitaminok, K-vitamin, bétakarotin, valamint kálium, kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, vas, kén, króm gazdag forrása.

kelbimbó
Fotó: Shutterstock

Vöröskáposzta (100 g 31 kcal)

Nyersen a leghasznosabb. Salátakészítéskor mindig vékonyra kell szelni, kevés sóval ízesíteni és rövid ideig állni hagyni. Amerikai kutatók 36 féle antocianint azonosítottak a vöröskáposztában. Valóságos ásvány- és vitaminbomba, van benne kálium, kalcium, foszfor, vas, jód, kén, valamint A-, B-, c- és u-vitamin, s többek között erősíti az immunrendszert, részt vesz a sejtek védelmében és regenerációjában, segít a máj méregtelenítésében, enyhíti a gyulladást, és mindenféle gyomor- és emésztési gondra is jó hatással van.

Petrezselyem (100 g 36 kcal)

Értéke magas c-vitamin- és karotin-, valamint igen jelentős ásványianyag-tartalmában rejlik. Káliumtartalma a legmagasabb a zöldségnövények között, ennek tulajdonítható a kiválasztószervekre gyakorolt kedvező hatása. Rendkívül jó hatással van a vér tisztítására. Erős víz- és vizelethajtó, ezért várandós nőknek nagy mennyiségben fogyasztani nem szabad!

Vöröshagyma (100 g 31 kcal)

Kéntartalmú vegyületeket, B1-, B2-, c-vitamint, ﬂavonoidokat, nikotinsavat, vasat, jódot, káliumot, kalciumot, foszfort, szelént és cinket tartalmaz. A hagyma gátolja a trombózis, a vérrögképződés kialakulását, segít megelőzni a koszorúér-megbetegedést. Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését, enyhíti a bélgörcsöket.

zöldség

Lilahagyma (100g 41 kcal)

Csíp is, büdös is lesz tőle az ember, de már-már a csodaszer kategóriájába sorolandó. A kéntartalmú vegyületek, amelyek a lila hagyma csípős ízét és illatát is adják, nagyon hasznosak az emberi szervezet számára, mert méregtelenítő és immunerősítő hatásúak.

Brokkoli (100 g 34 kcal)

Rendkívül gazdag zöldség vitaminokban (c- és K-vitamin-tartalma kiemelkedő), ásványi anyagokban, növényi rostokban. Kutatások szerint nagyon fontos a rákbetegségek megelőzésében. Nemcsak a zöldség virágzata, a zsenge szárak is nagyon értékesek, és érdemes nyersen is megkóstolni, különösen szezonban.

Fotó: Shutterstock